futómű | utánfutás | lengéscsillapító | alkatrészkopás | korrózió | olajszivárgás | kerékösszetartás | alvá z| holtjáték | talajellenállás | kormányzás | csapszeg | toronycsapágy

Futómű

A futómű a gépjárművek biztonsága szempontjából igen lényeges szerkezeti elemekből áll, ezért kialakításuknál a közlekedésbiztonság meghatározó szerepet tölt be. A gépkocsik biztonságát és menetkényelmét a futómű állapota jelentősen befolyásolja. A gépjármű rendeltetésszerű használata közben a futóműnek biztosítania kell a gépjármű és az úttest között a folyamatos kapcsolatot. A futóművek szerkezeti elemei közé soroljuk a gépjárművek haladásával, különböző irányba való mozgatásával kapcsolatos elemeit, a rugózását, lengéscsillapítását és stabilitását biztosító szerkezeti elemeket, valamint a kerékmeghajtások szerkezetét is.
A futómű egy igen bonyolult rendszer, melynek egyik fontos részre a lengéscsillapítók kihagyhatatlan elemei. Ezek kötik össze a tengely mozgó részeit a karosszériával, és csillapítják az út egyenetlenségei miatt jelentkező heves rugólengéseket. A rugók tehát csak a lengéscsillapítókkal együtt nyújtanak biztonságos rugózást a járműnek. Fő feladatuk a kerekek úttal való folyamatos kapcsolatának biztosítása gyorsításkor, kanyarodáskor és fékezéskor. A menetkényelem is ezeknek a fontos futóműalkatrészeknek a finombeállításától függ.
 

Kerékfelfüggesztés
Kerékdőlés
Kerékösszetartás
Csapterpesztés
Utánfutás
Lengéscsillapító
A hatástalan lengéscsillapítás következményei
A rossz állapotban lévő lengéscsillapítók kihatnak:
Melyek azok a látható rendellenességek, amelyek alapján meghatározható a lengéscsillapító állapota?
Kizárólag az összes alkotóelem tökéletes működése biztosíthat:

Kerékfelfüggesztés

A kerékfelfüggesztés összeköti a kerekeket az alvázzal illetve az önhordó felépítménnyel. Átviszi egyrészt a jármű súlyát és a tömegerőket a kerekekre, másrészt a kerekek fékezési, meghajtó és oldalvezetési erőit a felépítményre. A futómű beállításának optimális értékeit a gyárak minden kocsitípushoz pontosan megadják. Ezen előírások elhanyagolása, rossz beállítása rendellenes gumikopáshoz, a futómű idő előtti rongálódásához vezethet. A futómű beállításának minősége nagymértékben befolyásolja a jármű menetviszonyait

Kerékdőlés

A kerék síkja a függőlegestől általában eltérő . A gépkocsi hossztengelyéhez képest a kerekek felső széle kifelé (pozitív) vagy befelé (negatív) dől. Nagysága típusonként változik. Feladatai közé tartozik a kerékcsapágyak egyirányú támasztása (holtjáték korlátozása, csapágy terhelésének csökkentése) és csökkenteni a kormányzási nyomatékot. (Nem minden típuson állítható).
 

Kerékösszetartás
Felülnézetben a kerekek egymástól mért távolsága a mellső tengely előtt és mögött nem egyezik meg. Ha a tengely előtt kisebb ez a távolság, akkor kerékösszetartásról, ha mögötte, akkor széttartásról van szó. A kerékdőlés hatására a kerekek a dőlés irányába igyekeznek elkanyarodni, és az ebből adódó igénybevételt csökkenti ill. ellensúlyozza az összetartás. A kerékösszetartás korlátozza a kormányholtjátékot, csökkenti a kerekek szétállási hajlamát, javítja a nyomtartást. Minden autón állítható, egyes típusokon a hátsó futóművön is.
 

Csapterpesztés
A csapterpesztés hatására a kerék talppontja és a (csapszeg képzeletbeli meghosszabbított felső és alsó gömbcsukló vonala) a talajon közelebb kerül egymáshoz, így a talajellenállás nyomatékának karja csökken, könnyebb lesz az elkormányzás. A csapterpesztés szögértéke mindig nagyobb, mint a kerékdőlésé, ezért kormányzáskor a jármű megemelkedik, így visszakormányzáskor a kocsi saját tömege is segíti a vezetőt a kormány visszaforgatásában. Előfordul, hogy a "csapszeg" (felső és alsó gömbfej vonal) tengelyvonala a kerék talppontján kívül metszi a talajt.
 

Utánfutás
Elősegíti az egyenes úton való haladást. A csapszeg középvonalának elvi meghosszabbítása - pozitív dőlés esetén - haladáskor megelőzi a kerék talppontját, vagyis a gépkocsit mozgató erő mintegy maga után húzza a kereket. Negatív dőlésnél a kerék előzi meg az erőhatást, azaz maga után húzza az autót, ezért fordulékonyabbak az első kerék-meghajtású gépkocsik.
 

Lengéscsillapító
Menetdinamikai illetve kényelem szempontjából, valamint a rugózás élettartama érdekében nagyon fontos, hogy a gépjármű lengése csillapított legyen. A lengéscsillapítók feladata tehát a rugózás által keltett lengések hatásos csillapítása, továbbá a lökésszerűen fellépő nagy rugólengések, az esetleges felütések megakadályozása, illetve kisebb amplitúdójú lassú rugólengésekké való átalakítása.

A lengéscsillapítók legfontosabb szerepe abban áll, hogy a rugózás lengéseit csillapítva a gépjármű kerekeit az úton tartja, nem engedi az útfelülettől elválni. Ezáltal biztosítva a gépkocsi menetstabilitását.

A hatástalan lengéscsillapítás következményei

• A kedvezőtlen úttartás miatt (a gumiabroncsok gyakran eltávolodnak az útburkolattól) oldalszél esetén a gépkocsi sodródik,
• a fékút meghosszabbodik,
• a kifejtett vonóerő csökken,
• a gumiabroncsok fokozottan és egyeletlenül kopnak.

A lengéscsillapítók hidraulikus, dugattyús kivitelben készülnek. A lengéscsillapítás lehet egy- vagy kétirányú. Általánosan elterjedtek az aszimmetrikus kétirányú lengéscsillapítók. Berugózáskor csekély, kirugózáskor viszont igen erőteljes csillapítóerőt fejtenek ki. A legelterjedtebbek a teleszkóp rendszerű lengéscsillapítók. Léteznek még szintszabályzós lengéscsillapítók, melyek legfőbb előnye, hogy terheléstől függetlenül állandó szinten tartja a jármű magasságát.

Az egyedi igénybevételnek megfelelően a lengéscsillapítók előbb vagy utóbb elfáradnak. Általánosan érvényes: minél egyenetlenebb utakon közlekedünk, minél többször kihasználjuk a jármű megengedett össztömegét, például nyaraláskor, a lengéscsillapítók annál hamarabb használódnak el. Ehhez a szennyeződések, a só és a nedvesség miatt bekövetkező korrózió is hozzájárul. Mivel a működés hiányosságai fokozatosan jelentkeznek, a menettulajdonságok megváltozása csak ritkán érezhető egyértelműen. Azt, hogy valami már nem az igazi, gyakran csak veszélyhelyzetben vesszük észre, például gyors sávváltással egyidejű vészfékezéskor.
 

A rossz állapotban lévő lengéscsillapítók kihatnak:

• a gumiabroncsokra (fokozottan és egyenetlenül kopnak),
• a féktávolságra (a fékút megnövekedése akár 20%-kal),
• a vizes úton történő megcsúszásra (aquaplaning),
• az úttartásra,
• a vontatásra.

Ezeknek a jelenségeknek azonban nem kell feltétlenül bekövetkezniük. Ha járművén nyúlós menetviselkedést, a kormány szitáló mozgását, vagy a gumiabroncsok egyenlőtlen kopását tapasztalja, akkor keressen fel egy SPEEDY szervizt. A professzionális lengéscsillapító-ellenőrzés megbízhatóan jelzi a lengéscsillapítók elhasználódási fokát. Ez olcsóbb, mint a lengéscsillapítók feltáratlan hibái miatt bekövetkező következménykárok, amelyek gyakran magukkal vonják a mozgó tengelyalkatrészek és a gumiabroncsok károsodását.
A helyesen beállított és jól karbantartott lengéscsillapítók a legfárasztóbb városi utazást is komfortossá tehetik. A jó állapotban levő lengéscsillapítók használat közben megfelelő kontaktust biztosítanak a gépjárműnek az úttesttel, a kellő fékerőt, megfelelő erőátvitelt, szükséges menetstabilitást elősegítve.

Melyek azok a látható rendellenességek, amelyek alapján meghatározható a lengéscsillapító állapota?

1. A gumik állapota
   Az abroncsok szabálytalan vagy rendellenes kopása jellemző az elhasználódott lengéscsillapítóra.
2. Olajszivárgás
   A lengéscsillapító olajvesztése a „működés hiányosságát” vonja maga után, ennél fogva a lengéscsillapítás csökkenését.
3. Korrózió
4. Szár
   Ha rozsdás, akkor ez a tömítések gyors megrongálódásához fog vezeti, tehát olajszivárgáshoz. Tönkremegy, a lengéscsillapító nem működik tovább.
5. Szilent-blokk
   A repedezett, vagy rendellenesen deformálódott szilent-blokk zajossá fogja tenni a felfüggesztést gyorsítás és lassítás, valamint akadályokon való áthaladás esetén.
6. A rögzítések
   Törött vagy megrongálódott lehet akár egy fémdarab kiszakadásának köszönhetően egy csavarmenet, vagy akár egy jelentős korrózió által, ami törést okozhat.
7. A testek/elemek deformálódása
   A lengéscsillapító testén lévő deformálódás fékezheti, sőt, akár blokkolhatja is a dugattyút az ellenállásai során.
8. Vízhatlan/légmentes tömítések kopása
9. Blokkolás

A jármű által elszenvedett minden koccanás részben vagy egészben a rögzítéseket érinti, és ez veszélyessé teszi az autót.
Egy lengéscsillapító optimális működése a kiegészítő alkatrészek állapotától függ. Az esetek 80 százalékában lengéscsillapítóval együtt a toronyszilentet, a toronycsapágyat is le kell cserélni, a beépítő készlet felhasználásával. Ajánlatos ilyenkor a rugók vizsgálata is.
 

Kizárólag az összes alkotóelem tökéletes működése biztosíthat:

1. teljes biztonságot
2. magas utazási kényelmet
3. kis mértékű alkatrészkopást

lengéscsillapító | futómű | holtjáték | utánfutás | csapszeg | toronycsapágy | alkatrészkopás | korrózió | olajszivárgás | kerékösszetartás | alváz | talajellenállás | kormányzás